Epernagyhatalom vagyunk – legalábbis országos viszonylatban

Az ökologikus mezőgazdálkodás előnyeire, ezen belül a Szatmár megyei bioeper-termesztés lehetőségeire hivatott felhívni a figyelmet az a mezőgazdasági szimpózium, amelyet pénteken  tartott a Szatmár Megyei Hagyományos és Biotermékeket Előállító Egyesület.

Az „Ökologikus epertermesztés - egy lehetőség a termelőknek" elnevezésű előadáson Radu Giurca prefektus felhívta a figyelmet, hogy az epernek jó piaca van, ám hozzátette, hogy nem elégedett a dolgok menetével. Kiemelte a termelők közötti tapasztalatcsere fontosságát.

Szatmár megyében mintegy nyolcvan termelő van, aki komolyabb szinten foglalkozik epertermesztéssel. Nem véletlen, hogy a megyében 1300 hektár az eperkultúrák mérete, amivel Szatmár megye az első helyen áll országos viszonylatban.

Ioan Toncea, a Mezőgazdasági Kutatási és Fejlesztési Központ vezető munkatársa igyekezett felhívni a figyelmet az ökologikus mezőgazdaság fontosságára. A biogazdálkodást úgy határozta meg, mint „az a tudomány és művészet, ahogy a mezőgazdasági területek és környékének élővilágát az ember saját maga és a természet javára tudja felhasználni". Hitének adott hangot, hogy az ember soha nem nyerheti meg a harcot a természettel, csak korlátozni tudja. Az ökologikus mezőgazdaságban nincsenek standard módszerek, jelentette ki, éppen ezért a termékeknek más-más tápértékük van.

Romániában jelenleg mindössze a területek 1,8%-át művelik a biogazdálkodás szabályai szerint, miközben az Európai Unióban ez a szám 5%. Világviszonylatban Ausztrália és Óceánia jár élen 12,2 millió hektárral, megelőzve Európát (6,5 millió hektár), Dél-Amerikát (6,4 millió hektár), Ázsiát (4,1 millió hektár), Észak-Amerikát (1,4 millió hektár) és Afrikát (1,2 millió hektár). Érdekes módon, tudhattuk meg a statisztikákból, a biotermékek iránt a legnagyobb az érdeklődés Észak-Amerikában, a legkisebb pedig Ausztráliában és Óceániában.

Toncea elmondta, hogy tájegységek szerint Szatmár megyét három agrárökoszisztémára lehet osztani: nyugati síkság (163.411 hektár), nyugati dombvidék (140.102 hektár), hegyvidék (38.312 hektár). A talajtípusok tekintetében viszont 12 agrárökoszisztémáról beszélhetünk. Kijelentette, hogy Szatmár megye különösen kedvező a lóhere-félék valamint a repce termesztésére, főleg utóbbiban rejlenek egyre nagyobb lehetőségek.

Ioan Pop, a Szatmár Megyei Hagyományos és Biotermékeket Előállító Egyesület vezetője konkrétan az epertermesztésre koncentrálva elmondta, hogy Szatmár megyében könnyedén át lehet térni a biotermesztésre, mert az elmúlt húsz évben kevés vegyszert alkalmaztak a termelők. Elmagyarázta továbbá, hogy leginkább a feldolgozott bioeper (szörp, lekvár) iránt mutatkozik növekvő kereslet.